Mikor elkezdtem írni ezt a szöveget, gondolkodtam, hogy mit is írjak bele. Gondolkodom, gondolkodom, valami érdekeset akartam írni, de nem jutott eszembe semmi. Elnéztem jobbra, meglátom a Rubik-kockáimat. Hát, akkor írok arról. A Rubik-kocka egy háromdimenziós logikai játék, amit 1974-ben talált fel ifjabb Rubik Ernő. A Rubik-kocka elődjének a 2 dimenziós 15-tologatós játékot tartják, amit Sam Loyd talált fel 1878-ban. A kocka oldalai különféle színűek, és elforgathatóak a lap középpontja körül. A forgatás során az oldalak színösszeállítása összekeverhető. Bizonyították, hogy elméletileg bármely keverés után legfeljebb 20 tekerésből kirakható, de az összetettsége miatt összesen 43 252 003 274 489 856 000-féle (leírva: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer) eltérő állás hozható létre. Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni. Az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest. A kocka 8 db sarokkockából, 6 oldalkockából, 12 db élkockából és egy középső elemből áll. A középső elem biztosítja az oldallapok szabad elfordulását és a kocka kohézióját. Már a kocka népszerűvé válásának kezdetén izgatta az embereket, vajon hány forgatásból lehet kirakni a Rubik-kockát bármilyen összekevert állásból. A probléma megoldása eleinte reménytelennek tűnt a kocka lehetséges állapotainak hatalmas számából következően. Azt az algoritmust ami egy adott állásból a lehető legkevesebb forgatással kirakja a kockát, Isten algoritmusának nevezték el, az a forgatásszám pedig, ahány forgatásra az Isten algoritmusának legfeljebb szüksége van Isten száma. A kirakást úgy kezdjük, hogy először (például a fehér oldalra) kirakunk egy keresztet, hogy fent, és oldalt is stimmeljenek a színek. Majd azokat a sarokkockákat, amelyekben van fehér lap, berakjuk a fehér kereszthez, hogy a fehér lap a fehér oldal felé nézzen. Ha ezzel kész vagyunk, a középső soron helyrerakjuk az éleket. AZ utolsó oldalon egy algoritmus segítségével, csinálunk egy sárga keresztet. 4-féle helyzet van erre. 1. Amikor minden él fel van fordítva. 2. Amikor a szemben lévő élek fel vannak fordítva. 3. Amikor a szomszédos élek fel vannak fordítva. 4. Végül, amikor egy él sincs felfordítva. A következő lépés a sarkok felfordítása. Erre hét darab állás van. Az ezutáni lépés, hogy az utolsó sor éleit, és sarkait a helyükre rakjuk.